A három éven belül diplomájukat megszerezők közül legalább 29,51 TP3T még nem találta meg első munkahelyét, és a munkanélküliség növekszik. Ezért azok közül, akik régen befejezték tanulmányaikat, és még nem léptek be a munkaerőpiacra, 8,81 TP3T.
Az adatok a Semesp Intézet által csütörtökön (12) közzétett brazil foglalkoztathatósági felmérésből származnak.
Felsőoktatás
A Semesp egy felsőoktatási intézményeket képviselő szervezet Brazíliában. A felmérés rávilágít az országszerte állami és magánintézményekben végzett diplomások foglalkoztathatóságára.
Bár az alapképzés hatékonyságát a jövedelmezőség és a szakemberek sikeressége szempontjából is feltárták, 9426 brazil felsőoktatási végzettséggel készítettek interjút 2019. október 14. és november 30. között.
A TP3T résztvevők 64,21 fője válaszolta azt, hogy magánintézményben, 35,81 fője pedig állami intézményben végezte el alapképzését. A résztvevők összesen 481 felsőoktatási intézményt képviselnek, amelyek közül 741 magán, 261 pedig állami intézmény volt.
„Ez a legnagyobb felmérés, amelyet valaha a felsőoktatásból kikerülő hallgatók körében végeztek, hogy hatékonyan felmérjék az egyetem hatását az életükre. Sok szó esik arról, hogy milyen jó, hogy növeli…” foglalkoztathatóság, a fizetés, de ezt nem mérik.
Adminisztrációs vezetők
„Mivel rengeteg adatunk van az Oktatási Népszámlálásból a jelenleg tanuló diákokról, vagy az Enem [Országos Középiskolai Vizsga] adataiból, a munkanélküliségből, de miután elhagyják a felsőoktatást, nincs róluk kutatás” – mondta a Semesp ügyvezető igazgatója, Rodrigo Capelato.
A kutatásban a legmagasabb résztvevői létszámmal rendelkező kurzusok listáján a következők az adminisztráció (8,4%), a jog (7,6%), a biológiai tudományok (4,4%), az építőmérnöki tudományok (4,2%) és a pszichológia (4,2%) következnek.
Ha csak a magánszektorból érkező hallgatókat vesszük figyelembe, a legreprezentatívabb kurzusok az adminisztráció (12,2%); a jog (10,9%); a pszichológia (5,5%); az építőmérnöki tudományok (5,0%), valamint a reklám és propaganda (4,3%).
Az állami intézményekben ezek a biológiai tudományok (8.4%); gépészmérnöki tudományok (6.6%); számítástechnika (5.2%); földrajz (3.6%) és állatorvostudomány (3.6%) képzések.
A magánszektorból végzettek több mint fele esti tagozaton tanult felsőoktatásban (62,21 TP3T), szemben a közszférából érkezettek 22,31 TP3T arányával. Az állami szektorban tanulók közül 63,81 TP3T fő nappali tagozaton tanult.
Ezért a tanulmányi időszak, a nappali és az éjszakai időszak, kiemeli a résztvevők azon százalékos arányát, akik azt válaszolták, hogy már a képzés befejezése előtt megkapták az első munkájukat (56,0% éjszaka), szemben a 27,9%-vel nappali időszakban.
A kutatás azonban azt mutatja, hogy nem volt szignifikáns különbség az állami és a magánintézmények végzősei között, akik azt válaszolták, hogy a képzésüktől eltérő területen dolgoznak: 22,5% a magánhálózatból, szemben a 21,8%-vel az állami hálózatból.
Röviden, a diploma relevanciája a szakemberek jövedelmezőségében szintén felhívja a figyelmet a kutatásra: a képzés befejezése előtt mindössze 5,8% keresett többet, mint R$ 5 ezer, és a diploma megszerzése után az ilyen jövedelemmel rendelkező diplomások munkanélküliségi aránya 41,4%-re ugrott.