betöltő kép

A jegybank technológiai projektekhez hoz létre alapot

Hirdető

A központi bank projektje banki forrásokat fog felhasználni a technológiai szektor finanszírozására. 2019-ben a bevétel elérte az 1 400 274,4 millió reál dollárt.

A Központi Bank saját alapot követel, míg a Gazdasági Minisztérium 248 állami alap megszüntetéséért küzd, hogy az úgynevezett „célzott pénzeket” kiküszöbölje a költségvetésből. A Központi Bank autonómiájáról szóló, jelenleg a Képviselőházban tárgyalt törvényjavaslat tartalmazott egy cikkelyt, amely előírja egy alap létrehozását az ügynökség „beruházásainak és stratégiai projektjeinek” támogatására.

A projekt finanszírozása a bankok által a Központi Banknak a technológiai rendszerekben való felhasználásért fizetett összegekből származik. Csak 2019-ben a bevétel elérte az 1 400 274,4 millió reál dollárt. Arról egyelőre nincs becslés, hogy mennyit különítenek el ténylegesen az alapba.

Hirdető

 

Banco Central busca criação de fundo para projetos de tecnologia

 

A Jair Bolsonaro-kormány által tavaly a Kongresszusnak benyújtott, a Központi Bank autonómiájáról szóló 112. számú kiegészítő törvényjavaslatot beépítették egy másik, 1989 óta a Kamarában tárgyalt 200. számú javaslatba a feldolgozás megkönnyítése érdekében.

A szöveg egyik fő pontja a Központi Bank elnökének és az ügynökség nyolc igazgatójának négyéves, fix mandátuma volt. Az ügy előadója Celso Maldaner szövetségi képviselő (MDB-SC) volt. Jelentésében Celso létrehozza a Nemzeti Pénzügyi Rendszer Fejlesztési Alapot, amely a Központi Bank felelősségi körébe tartozik. A kormány 2019-ben benyújtott javaslata nem tartalmazott ilyen alapot.

Az O Estado de S. Paulo újság és a Broadcast (a Grupo Estado valós idejű hírrendszere) vizsgálata szerint a cikk szerepeltetése magának a központi banknak a kérésére történt.

A szándék az, hogy a pénzt főként technológiai projektekre „különítsék el”, ami a Bank jelenlegi elnökének, Roberto Campos Netónak az egyik prioritása.

A cikk kimondja, hogy a BC a forrásokat a Központi Bank által kiadott rendeleteknek megfelelően kezeli, a Nemzeti Monetáris Tanács (CMN) irányelvei alapján. Továbbra sincs biztos információ arról, hogyan fogják felhasználni a forrásokat, illetve hogy mennyi áll majd az alap rendelkezésére. A BC szerint a Nemzeti Monetáris Tanács által kiadott rendeletek fogják meghatározni, hogy a bankok éves befizetéseinek hány százaléka kerüljön az alapba.

A javaslat szerint a Központi Bank a források felhasználásáról kizárólag a CMN-nek számol be, amelyet a Központi Bank elnöke, a gazdasági miniszter és a gazdasági minisztérium pénzügyminisztere alkot.

Az alap létrehozása ellentétes a 187. számú alkotmánymódosító javaslattal, amelynek feldolgozása tavaly kezdődött a Szenátusban, és amelyet a Gazdasági Minisztérium támogat, és amely mind a 248 alkotmányon belüli alap (amelyeket az Alkotmány nem tartalmaz) megszüntetését irányozza elő, amelyek körülbelül 220 milliárd reálnyi forrást koncentrálnak.

A javasolt alapról szóló feljegyzésben a Központi Bank azzal érvelt, hogy „az előadó helyettesítő javaslata szerint az alapot kizárólag a Központi Bank stratégiai beruházásainak és a műszaki és technológiai fejlesztéssel, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának előmozdításával kapcsolatos projektjeinek finanszírozására fogják felhasználni”. A Központi Bank azt is hangsúlyozta, hogy az erőforrások elosztását a Nemzeti Monetáris Tanács irányelvei alapján fogják meghatározni.