Az Energiaplatform idén négy, a legutóbbi aukciókon nyert erőművel bővült. Mindegyik vizet használ a rendszer hűtésére.
A Platformon keresztül megfigyelhető, hogy a három közülük növények Az ebben a frissítésben hozzáadott víztestek olyan helyeken találhatók, ahol a mennyiségi vízmérleg, és így a víztestek befogadóképessége már aggasztó, kritikus vagy nagyon kritikus.

Energia és környezetvédelem
Az Energia Platform az Energiaügyi és Környezetvédelmi Intézet (IEMA) kezdeményezése, amelynek célja a Brazíliában áramot termelő termoelektromos erőművekkel (UTE) kapcsolatos információk rendszerezése és integrálása.
„Az Erőmű Platform lehetővé teszi számunkra, hogy vizualizáljuk a hőerőművek eloszlását a területen, és megfigyeljük azokat a régiókat, ahol az erőművek hatásai felhalmozódhatnak, potenciálisan jelentős kockázatokat generálva” – mondja Vinicius de Sousa, az IEMA munkatársa.
Ezen keresztül lehetőség van az egyes erőművek megtalálására a térképen, valamint az egyes projektek műszaki adataira, a vízfogyasztási mutatókra és az éves villamosenergia-termelésre vonatkozó információkkal együtt.
Ez a fajta monitorozás egyre fontosabbá válik, ahogy a termoelektromosság egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az áramszektorban. Ez jól látható az erőművek szerződéseinek elemzésével a közelmúltbeli termelési aukciókon, amelyeken új TPP-k vettek részt.
2017 decembere óta az aukciókon leszerződött energiából 561 TP3T földgáztüzelésű hőerőművekből származott. A vízerőművek ezzel szemben kevesebb mint 21 TP3T-t tettek ki. Ez arra utalhat, hogy az elkövetkező években a gáztüzelésű hőerőművek fogják felváltani a vízenergiát, mint az ország villamosenergia-ellátásának bővítésének fő forrását.
Kombinált ciklusú földgáz
Ebben a forgatókönyvben elengedhetetlen, hogy a helyszíntervezés során megfelelően figyelembe vegyék ezen erőművek kumulatív társadalmi-környezeti hatásainak értékelését. A négy nemrégiben hozzáadott erőmű földgázt használ üzemanyagként egy kombinált ciklusban, amely az első turbina hőjét használja fel további energia előállítására, és nedves hűtőtornyos rendszerrel rendelkezik.
A platform egy diagramot is tartalmaz, amely elmagyarázza, hogyan működik a termoelektromos átalakítás és hűtés, amely víz vagy levegő segítségével is elvégezhető. Ezen rendszerek megértése kulcsfontosságú az üzemek vízfogyasztásának meghatározásához, ami közvetlenül befolyásolja a helyszíni vízellátást.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint egy embernek napi 20 liter vízhez kell hozzáférnie. Például az Energiaplatformon elérhető információk alapján becslések szerint a Marlim Azul hőerőmű másodpercenként körülbelül 78 liter vizet (L/s) fog fogyasztani. Macaé településén, ahol ez az erőmű található, már két másik hőerőmű is található, amelyek együttesen körülbelül 150 L/s-ot fogyasztanak.
Így az új erőmű működésével a településen termelt termoelektromos energia közel 230 l/s vízmennyiségért lesz felelős, bár ez a Macaéban elfogyasztott összes víz 551 TP3 tonnájának felel meg a Nemzeti Vízügyi Ügynökség (ANA) adatai szerint.
Bár a régió vízháztartása (a helyi víztestek kapacitása) kényelmesnek tekinthető, fontos megfontolni, hogy a vízkészletek ilyen jelentős részének hőerőművekre való allokálása értelmes-e az önkormányzat számára, figyelembe véve más, esetleg prioritást élvező felhasználási módok meglétét.
